 Pár hónapja még én is értetlenül néztem erre a címre, mit keres ez a programjaink között? Később aztán fel lettem homályosítva, hogy nem lesz itt semmi féle vízparton pihengetés, hanem egy kemény magashegyi túra van kilátásban. Utánanézve a hegynek kiderült, hogy a Karavankák hegyvonulat jeles tagja, nem túl népszerű, de ha tiszta idő van, akkor remek kilátás nyílik a kornyező szlovén és osztrák hegyekre. Korábban Pisti már töbször is járt itt, így mi sem maradhattunk le.
A túra szervezésével kapásból megdöntöttük a levlistánk forgalmi rekordjait, és némiképp sikerült túljelentkezést is produkálnunk. Lenti vonzáskorzetéből (Pestet is beleértve :)) 9en indultunk neki a túrának, Szlovéniából 3an, Horvátországból 16an.
A túra előtti napokban szerencsére minden letisztázódott, 5en megyünk a szlovénekkel kisbusszal, plusz egy kocsi Szabolcs barátunk vezényletével. Aztán egyszer csak hazaért Oti a sielésből, fene a jó dolgát :). Nem tudom mi történt ott vele, egy síléc felvágta-e a nyelvét, de azonnal nekiállt értetlenkedni, lustázni, és beszólni ;). Szerencsére tudtuk kezelni :) (hééé, azért ez nem úgy van...Tibi meg irigy mint a sárga tök mert nem volt síelni, hiába is tagadja). Ja és a pálca beszerzést nem is említettem, de akit érdekel megtalálja a levlista archivumában.
Személy szerint nekem az indulás kicsit nehézre sikerült, az egész heti 5-6 óra alvás után sikerült fél 2kor lefeküdnöm. A gond csak ott volt, hogy fél 3kor ébresztő. 1 órás alvással magashegyi túrázni, hát remek lesz... Na de arccal csak előre, ameddig nem jön a lépcsőforduló :S.
Szerencsémre 3:45kor sikerült leintenem az utcánkban egy autót, benne vidám fiatalokkal, akik szintén a Pecára tartottak :). Hamar át is értünk Lendvára, és legnagyobb meglepetésünkre még Balázs is fel bírt kelni, tartsa meg jó szokását ;). Itt derült ki, hogy az Ildi aki velünk jön nem az az Ildi, majd LLaci vezényszavára bepattantunk az autóba és noszarajta!
Kissé aggodalomra adott okot a Triglav túra után, hogy Szabi nem-e téved el külhonban, de vagy frissítette a térképet, vagy sokat nézte a Mátrixot. Follow the white rabbit Neo! Jelen esetben Follow the withe Transporter Szabi! Meglepően jól ment neki. Autójának méreteit jól jellemzi, hogy rögtön két Tüske Balázs is ült benne ;). Még maguk mellé rántották Mentes kollegát, és már is megvolt a komplett 3 fős eltévedős alakulat :D (és még hogy az infósok tudnak számolni.... 2+2 az mióta 3 ?) .
Mariborig folyton jöttek szembe a kamionok, és itt is kifejtik az útra áldásos hatásukat, ami annyira nem is zavarna, ha speciel nem akarnék ein bischen sláfen sie bitte, de nem ment.
Midőn feltűnt elöttünk a Peca rögvest meg is álltunk kávézni. Én speciel csak egy tchaé-t ittam, gyümölcstea nem tea alapon. Hamarosan átgördültünk Mezsicán, ahol látszott még a már 20 éve leállított ólombányászat hatásai. Állítólag a "fénykorban" az átlagéletkor akár a 40 évet is elérte... no comment.
Hamarosan megérkeztünk, és mindenki rohamtempóvan öltözni kezdett, esetleg reggelizni. Én is legyűrtem egy szendvicset nagy duzzogva, meg mégegyet, hogy ne féljen egyedül odalent. Meg egy csokit is. Meg asszem banánt is. Meg... :D. Még szinte kész sem voltunk de már LLaci megadta a startjelet. Persze 1 km után meg is állt, mivel 2en ha követték :). Nem úgy van az! :) Mivel tartottunk a hidegtől, jól beöltöztünk, aminek eredményképpen 300m után meg is álltunk újragondolni ezt a koncepciót. Felesleges ruhák elrakva, próbáljuk újra. Hamarosan az erdőben beértük LLacit, de közben beért minket a horvát különítmény nem kis számú emberrel, jó ideig ott álltunk, míg elmentek. Jó meredek rész jött, ahol nagyon hasznos volt a bot hótányérral. Sejthető volt már ekkor, hogy lefelé ez a kis lejtőcske nagy vidámságokra ad majd okot :). Feljutva egy út keresztezte útunkat (képzavar...), ahol történt valami, amit nem írhatok le, mivel kiskorúak is olvashatják ezt, de a lényeg, hogy mind3unknak jó volt :).
Itt már szépen volt hó is, és jó meredek volt a terep is. Szabi fel is csatolta hágóvasát, és elővette jégcsákányát, aminek hatására a hó ripsz-ropsz el is tünt :). Hamarosan felértünk egy vadászházhoz, ahol kicsit megpihetnünk, ettünk-ittunk, majd tovaindultunk. Szabi lecsatolta a hágóvasat, így a hó ismét visszatért. :). Ekkor már jöttek szemből is rendesen, bár kételkedek, hogy a csúcsig felmentek volna. Szűk kis ösvényen mentünk a hegyoldalban, a nap szépen sütött, jól jött a napszemüveg. Már amikor nem leheltük be a lencséjét. Tehát úgy 2 mpig egész hasznos volt :). Hamarosan meg is érkeztünk a menedékházhoz, kajálás, stemplizés, majd aki akart tovább indult. Páran maradtak lent is, nekünk még 1,5 óra volt a csúcs. Illetve lett volna, ha...
Itt még szűkebb ösvényen haladtunk, amiben csak az volt a nevetséges, hogy folyton jöttek szemből, ha viszont a nem letaposott részre léptünk, akkor volt, hogy derékig belesülyedtünk a hóba. Amúgy eléggé porhó volt. Kellemetlen volt benne menni, mert sokszor 1 lépés előre, fél visszacsúszás volt a koreográfia, de legalább lehetett rajta menni, jégen mégiscsak nehezebb lett volna.
500m sem kellett és elértünk egy gyönyörű nyerget, ahonnan látszott Logarska Dolina, Raduha, és a többi gyönyörű hegy, amit Zsolti be is mutattot nekünk. Ekkor hagytak ott minket LLaciék végleg. Túl lassúak voltunk :). Készültek a fényképek: én és a hópehely, a hópehely és én, a hópehely nélkülem, én hópehely nélkül. 5en maradtun, Oti, Balázs, Ati, Zsolti, és én. Elég sokat kellett állnunk a szembeforgalom miatt, sokszor már úgy éreztük, hogy egyirányú utcába tévedtünk. Ati ment előre, neki nem volt egyedül botja. Próbálta kicsit visszaszerezni az utóbbi időben megromlott renoméját, amivel cukkoltuk is rendesen. Legalábbis én biztos :). Műanyagterminátor :). Közben többször is fellelkesült. "Ez már a csúcs lesz". Nem, ez még nem... "Ez már az!". Á-Á. "És ez?". Az egy fenyőfa... :D. Na jó ez túlzás :)
Fotószakkörünk természetesen folyamatosan lázadt, merthogy nem veszik elő a nagy fényképezőt (mondtam én, hogy a kompakt a jó...). Főleg Oti járt élen a duzzogásban, aki remek mód átmentette ezt a formáját a túrára is :P (Tibi, tudod merre van a sóhivatal Mosolygás). Végül egy kis lejtő útán (talán az első a túra során...) megláttuk a csúcsot. 1 meredek emelkedőn és egy kevésbé meredeken lehetett felmenni. A meredeket lefelé tartogattuk, a kevésbén mentünk fel. Közben találkoztunk már lefelé tartó társainkkal, akik közül végül Szabi visszafordult, hogy ő 2x is meghódítja. Mondtuk, hogy jöjjön, de ez akkor sem 2 :). Mondták, hogy öltözzünk fel, mert nagyon hideg van fent. Nehéz volt elhinni, de igaz. 10m-rel a csúcs alatt még kellemes -5 fok körül, fent hirtelen 10 fokkal hidegebb. Majd odafagytunk. De fent voltunk! 2125m, a második 2000-s csúcs nekünk. A vízünk megfagyott, a csúcscsoki szintén, de Balázséknak sem esett jól a csúcssör. "hideg sör, szinte égetí a torkom". Fényképezés, majd irány lefelé.
Mindenki a lájtosabbat választotta, kivéve engem, meg kis győzködésre Atit is rávettem, hogy jó lesz a meredek is. Sajnos kitaposták elöttünk, és nem csúszkáltak a szlovén kollegák, így nem lehetett olyat rodeózni, mint Ivanscicáról lefelé. De azért megtaláltuk a módját. Belőlem előbújt a gyermek (ami vissza sem bújt azóta se a helyére), minden lehető módon közlekedtem lefelé. Futva, nagy hasast dobva, hason csúszva, hátsón csúszva, vagy csak oldalra feküdve gurulva. Ezt annyira élveztem, hogy a völgyben 2 hegyimentő komolyan elgondolkodott rajta, hogy most akkor menteni kell, vagy sem. Zsolti látta a döbbenetet az arcukon, én kvázi semmit, mert úgy elszédültem, hogy felállás után egyből dobtam egy hátast. Nem ismernek még minket :).
Itt már kvázi utolsók voltunk. A menedékházhoz azért gyorsan visszaértünk. Ja, Ati mondta, hogy említsem meg, hogy ő bot nélkül sem esett el egyszer sem, bezzeg mi bottal is. Ezvan... Műanyagterminátor :P.
Itt bevártuk Balázs2-t :), és Bandit (később említette, hogy ő Bandi, vagy Andrej :) ), akik elmentek megnézni Mátyás király barlangját, érdekes módon ez egy elég ismert legenda szlovéniában, hogy Mátyás itt ült bent, gondolkodott, és növesztette a szakálát, mi meg nem is hallottunk róla...
Visszaérve LLaci ismét sürgetősbe kapcsolt, majd jó tempósan haladtunk is lefelé. Nem sokkal elöttünk egy szlovén emberke eltörte a lábát, így hegyi mentést is láthattunk, bár igazából nem vágytunk rá.
Nem sokkal később Szabi és Ati kicsit előresietett, én követtem őket. Egy helyen megálltak, és szóltak, hogy vigyázzak, mert Szabi jókorát esett, és nagyon örült neki, milyen okosan leszúrta a csákányát. Persze a pontos helyet nem definiálták, így én is meglepetésemben széttártam a kezeimet, de evvel a lendülettel el is dobtam a botokat, majd kicsit lefeküdtem pihenni, egy 180 fokos csavarral kombinálva. Magyarán jót estem :).
Hamarosan elérkeztünk a már említett vicces lefeléhez, ahol már vártak LLaciék, merthogy megint lemaradtunk. LLaci meg is kérdezte, hogy akkor ki lesz az első. Hát szinte semmi gondolkozással már ugrottam is neki. Azthitték, hogy lebénázok, hát nem. Segges és csúszás. Laci hatalmas nevetéssel nyugtázta a dolgot, nekem meg annyira tetszett, hogy mentem még egy kört. Meg mégegyet, meg... Midnenki azért drukkolt kicsit, hogy Oti mutasson be valami szép firkát (persze csak, hogy felsegíthessük ofkórsz...), de még ettől az örömtől is megfosztott minket. Milyen már...
Azért a rekeszizmaink egészségéről végül gondoskodott KLaci :). LLaci üzeni Robinak, hogy ez a rész midnenképp maradjon benne a videóban, remélem Robi érted a célzást :).
Leérve én gyorsan (na jó annyira nem is...) átölteztem, majd irány haza. A kocsiba beszállva Oti újabb rekordot állított fel. Fél perc alatt beszólt mindenkinek, és lerendezte a társaságot :). Javíthatatlan...(öreg vagyok én már ehhez, és különben is, te is jó tanítóm vagy Tongue out) Hazafelé még megálltunk a Dráva mellett egy vendéglőnél, ahol megvacsoráztunk, szerencsére izletesen főztek, és a hangulattal sem volt gond :). Végül fél11re mindenki hazaért. Nem kellett senkit sem álomba ringatni, legkevésbé engem. De már alig várjuk, március 15ét amikor is irány a Raduha, amit most már megcsodáltunk, de akkor majd személyesen be is mutatkozunk.
A túra utóélete: Midnenki panaszkodott kisebb-nagyobb izomlázra, kivéve negem :). Biztos doppingolok :). Ugye műanyagterminátor? :D (nem doppingolsz, csak szürreálisan nagy a combizmod |
