Kalandos kismaraton

2007. május 13.
Kalandos kismaraton

Tibi 4-re jött értem, hogy szegény kis kerékpárom meggyógyítsa súlyos kórságából. Leblokkolt a fékem+olyan szinten nyikorgott, hogy szegény holtakat még tán álmukból is felébresztette.Szószó,odamentünk Tibihez és varázslatos módon 1 röpke óra alatt orvosolta apró problémát.Roberto és Attila örömére,akik akkor már vagy 45 perce vártak. Robi elég türelmetlennek tûnt, de gondoltam,ha barátok vagyunk, átvészeli valahogy.

Aztán los.....elindultunk Máhomfa, Szécsisziget ,Tornyiszentmiklóson át, egy hiperszuper fagyizást megcélozva Lendvára. Ott Tibivel, mint a rossz házaspárok civakodtunk egyet,mert hát mindig a "kisebbet" cikizik és bántják, de semmi vész, én meg tudom védeni magam. A közös kis FAGYIZÁS után nagyon szerettem volna felvenni a meleg pulcsikám, node hol is a táskám, tette fel nekem Tibi a bûvös kérdést. Aztán bevillant, ELHAGYTAM! A hír "meglehetõsen" lesújtott, amikor is Attilának egy szenzációs ötlete támadt (Attila ötletei....), megpendítette Tibinek,hogy tekerjenek vissza a kilátóhoz Tormafölde határába, ahova mellesleg az õ kedvéért mentünk fel, (én másztam), mert neki volt affinitása hozzá. Az volt a sanda gyanúnk, hogy ott leldzik kicsi tatyókám. Tehát kettévált a csipetcsapat, mi Robival hazasatartoltunk, Tibiék pedig felderítésre mentek, "hátizsák mindenáron" címû projektjüket megkezdve.

Mi Robival (neki lassú, nekem közepes tempóban) hazagurultunk és.......
Mivel a kulcscsomóm és a mobiltelcsi is a hátizákomban lapított, anyu természetesen nem volt itthon, mi maradt más hátra, leültem a lépcsõre a bicajtárolóhoz és várakoztam, vártam a csodát, és aggódtam a srácokért+már ideges is kezdtem lenni, mert elképzeltem, ha mindaz elveszik, ami benne van, háááát, lehet, hogy megüt a lapos guta. De egyszer csak, hosszú várakozás után, megérkezett Tibi a TÁSKÁMMAL! Azt a mennyei boldogságot..... Szegény, drága tiszta sár volt tetõtõl-talpig. Elmondta,hogy hegyek-völgyek között jöttek haza, sárban,vízben. Rettentõen bántott a dolog, õ pedig még mindezek tetejébe átnyújtotta a szülinapi ajándékom. Képzeljétek, bele van hímezve a nevem, gyönyörû kék színû. A meghatódottságtól szinte semmit sem tudtam kinyögni, csupán azt,hogy köszönöm.
Végülis szerencsésen zárult a mi kis közös túránk.

Zárásként szeretném megragadni az alkalmat,hogy kedves barátaimnak, akikkel együtt biciklizünk jóban-rosszban, az idõjárás viszontagságaival küzdve, megköszönjem türelmét, kedvességét és szeretetét. Nagyon megtisztel, hogy a csapatukba tartozhatom.Merci

Külön köszönet a lelkem másik felének drága barátnõmnek,Ancsának,aki egy kedves üzenettel és távenrgiával erõt adott nekem a legnehezebb pillanatokban is.

Tündérke

 

Mire is jó az admin jog? Bele lehet pofátlankodni más irásába. :) Szóval innen Tibi firkálgat...

Szóval h mi is történt tegnap... Elõször is azt kikérem, hogy én bárkit szekáltam volna, már csak azért is, mert én vagyok a kisebb, és engem mindenki bánt... :). Nade: A remek fagyi után Attilával elindultunk visszafelé. Rendesen nyomtuk neki, határig 32es átlagot csináltunk. Szlovén figurának mutatjuk a papirt, mondja csak menjünk. Mentünk is. De a magyarok nem így gondolták. Kifutottak utánunk. Visszamentünk, hogyhát azt hittük elég egy helyen. Persze nem kérték el az iratokat, menjünk. Mindegy, még fél év és shengen (vagy hogy írják)... Mondtuk, hogy miért is sietünk (mert kérdezték hgoy a másik 2?), de mondták, hogy azért ennyire nem kell sietni. Mondtuk, h nincs lámpa, és kezd alkonyodni (nem gondoltuk, h emiatt még szívni fogunk...)

Innen is nyomtuk neki rendesen, kicsit visszavettünk, de még mindig nyomtunk 30as átlagot. Hát az oldalam már szúrt rendesen. Dobriban megálltunk egy pillanatra, gyorsan 1 liter víz lecsúszott, majd tovább. Felmentünk a kilátóhoz, biztunk benne h senki nem járt arra, erre 2en jöttek szembe. Mire felértünk ott volt egy hapsi vagy 4 kutyussal, épp permetezni készült. Mi mondtuk h miért, de õ is mondta közbe, h nem-e egy táskát keresünk. Szerencsére meglett, megvolt minden. Legalábbis látszólag. Indultunk tovább.

Most már kényelmes tempóban, és épp azt beszéltünk, hogy még talán hazaérünk totál sötét elött, meghogy megmásztunk 3 hegyet. Ati azt mondta, h csak 2, mert 1 az 2x volt. (innentõl rendõrök ne olvassák :) ) Tormaföldét elhagyva fél kmrel szemben rendõrök. Stop. Ati gondolta, h át kéne menni, én mondtam, h simán megbüntetnek. Már elég sötét volt. Néztük kis ideig egymást, majd megfordultunk, és sprint. Mintha utánunk indultak volna. Nyomtuk neki rendesen, volt motiváció, beérve a faluba elkanyarodtunk fel a hegyre. Mivel h ismeri az utat Ati, így nem lesz baj. Hajtottunk fel egy kövesen, ez már nem esett jól. A tetejére úgy szúrt az oldalam, h azt hittem leesek. Szerencsére idõvel elmúlt. Egyszer errõl a "jó" útról lekanyarodtunk jobbra. Füves terület. Semmi út. Majd Ati mondja, h itt jobbra. Semmit nem láttam, csak 1-1,5 méteres dzsindzsát. Dejólesz. Út semmi. Aztán lett, egy kb 20 centi széles felázott földes. Mentünk tovább, hogy majd Iklódnál lejövünk. Egy idõ után normálisabb lett az erdõben az út, de továbbra is saras, tüskés. Volt pár nagy pocsolya is, az egyiknél sikerült elcsúsznom (slick gumi nem erre van kitalálva...), és kicsit összesároztam magam. Jobb oldalom derékig csupa sár, meghát a cipõk, is mert sikerült belelépni a pocsoláyba mikor elcsúsztam. Közben beszélgettünk, általában két dologról: hogy ez nagyon sokba fog a Tündinek kerülni, meg hogy szegény lehet h ott ül a lépcsõházban, vagy tán Robi befogadta. Meg persze röhögtünk nagyokat, hogy miket küzdünk. Rájöttünk, hogy Ati fel tudja tenni Tündi lámpáját, amit a táskában találtunk, így legalább õ már látott vmit, nekem vakrapülés volt. Közben mondta ha látott vmit. Persze nem azt, hogy faág keresztbe, hanem azt, h " b.ssza meg". Ebbõl nem tudtam mi jön, és van hogy utána én is ezt mondtam :). Aztán szerencsére egy idõ után ismét kavicsos lett az út. Majd egy helyen buli volt egyik pincénél, de nekünk itt balra le kellett kanyarodni, merthogy röviditünk. Persze. Aránylag jó út helyett mentünk megint az egynyomtávos tökig érõ dzsumbujban, és tényleg rövidítettünk, vagy 20m-t. Jó ötletei vannak a srácnak :). Végül láttuk a mároki kápolnát is, pedig nem gondoltam volna, és hát így már tényleg 3 hegyet másztunk. Leértünk, majd egy kis uton lerövíditettünk Iklód felé. Innen vissza creaton felé, itt megint jött egy rendõr v mi, de nem volt gáz. Köv faluban váltunk el, Ati Mumor felé, én meg erdõnek bringaúton, hátha arra nincs rendõr. Egyik kézben fogtam a lámpát így kicsit láttam legalább. Nem is világit rosszul... Az erdõben persze eszembe jutott a Blairwitch project film :). Kiértem, és innen már egyenesen Lenti. Combjaim fájtak már rendesen. Megvolt az eddzés.

Végül beértem Lentibe, de akkor már úgy voltam vele, hogy aggasztott, hogy hol a telefonom, merthogy nem találtam. Reméltem, hogy a bicajszerelésnél hagytam a fûben. Meg haza kéne ugrani egy bicajért amin van lámpa, meg akkor már a geburstág geschenkent v mit is elviszem, azon a 10 percen nem múlik. Rendõrség elött elhaladva pont akkor ment ki egy rendõr, de nem vett észre. Gyorsan otthon bicajcsere, telefon is meglett kicsit nedvesen a fûben, meg felrohantam az ajándékért. Ez szülõknél aratott osztatlan sikert, mivel aznap porszivózták a lépcsõházban a szõnyeget, én meg sáros cipõben végigcaplattam. Mindegy :). Végül anyu bicajával indultam vissza. Közben Robit felhívtam, mondta h Tündi bejutott. Hálistennek. Mikor odaértem, lehívtam a táskáért. Hát amikor meglátott... azt az arcot nem felejtem el soha :)))). Olyan érdekesen rémült volt. "Hogy én mit tettem?" :)))) Végül még ajándékot odaadtam, aztán spuri haza, így is már 10 óra múlt. Hazafelé még sikeresen leamortizáltam anyu bringáját. Szegény még sose ment ekkora tempót. Az egyik elsõ macskaszem nagyduzzogva megadta magát, és hangos csatogással érintõirányba elrepült. Visszamentem érte, utána meg induláskor mindig lecsúszott a lábam a pedálról ha kiálltam. Ha férfi váz lett volna, akkor férfias dolgokkal gond lett volna :).

Szóval ennyi volt a kis túlélõtúránk :)

Tibi

Hozzászólások az íráshoz

Kiemelt támogatónk

Kiemelt esemény

Jelenleg nincs feltöltött plakát a soron következő eseményhez!

Eseménynaptár

2019. február   
HKSzCsPSzV




1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28


Összes esemény

Új galéria


XIV. Háromországos Pannon Maraton
2017. július 23.
106 fotó van albumban

Összes album

Partnereink