VI. GKM Sárkányhajó kupa

2007. június 01.

A hétvégén leszeakdtam megszokott kis csapatomról, és mondhatni magányosan új kihívások elé néztem. Hogy miért is hanyagolom õket? Annak bizony oka van! Nevezetesen egy sárkány! Sõt nem is egy, hanem kapásból 4! Szombat reggel 8kor Mózes vezényletével megjelentem a Naphegyen (I. kerület) enyhén átizzadt pólóban, volt kollega lakása elött. Az izzadt póló nem volt baj, mivelhogy vizes sporteseményre indultunk. Na de mi is az a sárkányhajó? Mikor elõször hallottam a dologról, akkor hasonló kérdést tettem fel én is, legfeljebb kicsit cifrábban :).

Give me da bass!A dolog egyszerûbb mint gondolnánk. Egy jól megtermett hajó, melyben 20 evezõs, 1 kormányos, és egy dobos ül. A sárkányokról sosem tudtam, hogy különösen vízbarát élõlények lennének, de most mindenesetre, ha volt is, egy napra félretették vízfóbiájukat. A csónak elejére egy sárkányfejforma volt erõsitve, a végére a farka, és ettõl lett sárkányhajó a sárkányhajó. Nade hogy is kerültem én egy ilyen ördögi tákolmány közelébe? Még felmondási idõm alatt szólt egy kedves kolléga, hogy lenne egy ilyen verseny, amihez égetõ szükségük lenne egy szép szál, sármos, erõs legényre, aki remekül tud evezni. Mivel elsõ körben egyik feltételnek sem feleltem meg, így ló nincs, szamár is jó alapon már be is kerültem a csapatba. Persze ez így ebben a formában nem igaz, mivel este, sötétben roppant elõnyösen tudok kinézni, fõleg hátulról :).

Mivel a bringázás izgalmától és a hátamon feszülõ táskától a pólómban felgyülemlett izzadtság nem volt elegendõ a hajó vízrebocsátásához, így kerestünk hozzá egy alkalmas tavat. Gáborral (kolléga) és kiccsaládjával nyakunkba vettünk az autópályát, és hamarosan megérkeztünk a velencei evezõspályára, ahol elsõ meglepetésemre belefutottunk egy autópályamatrica ellenõrzõ autóba. Szerencsére volt sms-es matricánk. Jé meg egy ilyen autó. Meg mégegy. Mint kiderült az autópályások is kiállítottak egy csapatot. Valószinû eznap nem is ellenõriztek sehol. Út közben már kaptunk egy telefont, hogy siessünk mert enyhén szólva is foghíjas a csapatunk. Gyorsan felvettük a tûzpiros IEBes csapatpolót, és satyit, és már indulhattunk is a hajónkhoz a próbafutamra. Mivel továbbra is sorfolytonossági hibánk volt, így próbáltunk embereket beszervezni. Sajnos nem találtunk egy kamiont sem jófajta ukrán, vagy román vendégmunkásokkal, pedig a VPOP nem is inditott csapatot... Más megoldás után kellett nézni. Gyorsan beépítettünk a csapatba 2 vodafone-os csajt, ha már amúgy is ugyanolyan piros mezük van. Végszóra még befutott kétajtós szekrényünk, akit mellékállásban Zsoltinak hívnak, és az árfolyamok nagy szakértõje :).

Beszállásnál adódott a kérdés, hogy bal vagy jobb oldalra üljek-e? Mivel alapjában véve jobb kezes vagyok, a jobb oldalt kellene preferálni, de mivel mégiscsak kormányrendezvényrõl (GKM=Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) volt szó, így behódoltam (aljas talpnyaló), és becsapódtam a bal oldalra. Illetve majdnem a vízbe, mivelhogy imbolyog ez a szemét. És szûkebb is mint gondoltam. Végül miután beszálltunk lassú evezésbe kezdtünk, itt a dob ritmusa mellett még egy kubai tánccsapat is elaludt volna. Amúgy a dobos adta a ritmust az elsõ evezõsök üteme alapján. Miután lecsorogtunk egy kört beálltunk a rajtra. Következzen a próbafutam. Hát még jó hogy nem éles volt, csattogtak az evezõlapátok, mindenki a többet erõvel mint ésszel taktikát alkalmazta. Így csúfosan a 3. helyen értünk be. A végére csuromvizes lettem. Gyors közvéleméynkutatást végeztem, hogy más is olyan vizes lett-e mint én? Igen. A mögöttem ülõ csajnak is jutott belõle :). Kissé az evezésem úgy nézett ki mint gyerekkorunkban, amikor mondták, hogy egyet a papának, egyet a babának. Csak itt egyet a ruhára, egyet a hajóba. Hát lesznek itt gondok...

A próbafutam után elég erõsnek tünt az SAP, a Vodafone, a Posta, az Autópálya, és végül (ahova valók lennének, de errõl késõbb) a Szanyó. Egyébiránt 15 csapat küzdött a kupáért, ami egy nagyon jó hangulatú, és szervezésû versenyt hozott. Bár nem volt olcsó. Nevezési díj állítólag: 300e + 2e ft/fõ kajára. Nade mi ettõl nem éreztük kicsit sem rossazbbul magunkat, mivel nem minket terhelt az összeg, hanem a cégeket, bár jó lett volna vmit nyújtani érte. Hát a gyalázatos próbafutam után erre sok esélyt nem láttam. Szerencsére a többiekrõl lelestük a taktikát, illetve voltak szakértõ segítõink is, de a csapat még mindig hiányos volt, pedig 35fõre neveztünk. Mivel a pálya rövid volt, 250m, így nagyon sok múlott a jó rajton. A taktika az volt, hogy elõször 10 kicsi, erõs csapás, majd utána ami belefér.

A CSAPAT!Hamarosan következtett az elsõ igazi futam, ahol már az elsõ két hely volt csak továbbjutó. Nem lesz könnyû. Súlycsökkentésként levettem a rövidnacimat (elég lesz a fürdõnaci is), meg a cipõt, zoknit (jó lesz a papucs). Futam elött rajtpróba. Hát, akadtak az evezõk. Nem egyszerû... A csapatunk eddigre némileg kiegészült, és csatlakozott hozzánk egy 50 év körüli rutinos emberke is, aki újabb lendületet adott a csapatnak. Felsorakozunk a rajtnál ismét. 4 pálya volt, és hát szemre nézték be a szervezõk, hogy egy vonalba essünk, persze lehetett vele kicsit trükközni, hogy kedvezõbben várhassuk a "Rajt!" szót. 10ig számolás a kis húzásokkal, majd ami a csövön kifér. Közben a csapat hölgytagjai folyamtosan "húzzátok, húzzátok" rigmussal buzdítottak, és helyzetjelentést is adtak, hogy állunk. Nem tudom, hogy képesek erre, nekem a tüdõm majd kiugrott. Szerencsére inkább sprinteralkat vagyok, így jól birtam, pulzus kapásból az egekben, és tényleg amit csak bir az ember azt beleteszi. Persze figyelni kell az elõzõt, hogy nehogy összeakadjunk. Valahogy kissé kedvtelenül nyomtam a futam végét, de végül 2.nak jöttünk be. Remek!!! Elõdöntõsök vagyunk!

Az elõdöntõ elött irány az ebéd. Érdemes volt végigvárni a hosszú sort, nagyon jó ebédet kaptunk. Elsõnek hûsítõ gyümölcsleves, majd több féle fõfogásból lehetett választani, brassói, sajtal töltött rántotthús, gyrosköret. Igazából ez utóbbi volt a próbatétel! De kell a szénhidrát, csak semmi saláta! Maradunk a krumplinál. Meg egy kis gyrosköret :). Zárásként meg egy darab (kb 1/4) rétes. Ebéd után szerencsére a szervezõk még egy jó kis fürdésre is hagytak idõt, ami nagyon jól esett.

Akadnak az evezõk az SAPnélMost már csak vmi jó sorsolás kéne. Közben összefutottam Ivánnal is aki az SAP legénységét erõsítette/gyengítette (megfelelõ rész aláhúzandó) :P . Miután egész pénteken ment a gmail státuszsorában az egymásnak üzengetés, kijelentette, hogy a B döntõbe találkozunk. Mondtam, hogy ott ugyan nem, mert mi megyünk az A döntõbe, a nagydöntõbe. Persze ez elég nagyarcú kijelentés volt és én sem gondoltam komolyan. Mindazonáltal az SAP valamit véthetett az égiek ellen, mert a sorsolást finoman szólva is megszívták. Szanyó és Vodafone volt az ellenfél ha jól emlékszem. Onnan továbbjutni? Betyáros...

Kiestek...Közben hogy jó hangulatban töltsem Ivánék történelmi vereségét, így beszereztem egy jégkrémet, és elsétáltam a célhoz. Itt már rengeteg SAP szurkoló volt. Persze evezés közben ebbõl mit sem hall az ember, de nekik biztos jó volt. Volt egy srác, aki videókamerával érkezett, hogy megörökítse ezt a fájdalmas vereséget. Hát amit ezek kapnak, azt nem lesz jó visszanézni... Hamarosan elindult a futam, és annak rendje és módja szerint SAP búcsút intett a nagyoknak, maradt nekik a B döntõ, az 5.-8. helyért. Na azért az is valami, ugye Iván? :) Persze õk kapásból pihenõ nélkül vághattak neki a kisdöntõnek, ahol hatalmas küzdelemben egy remek vereséget szenvedtek a KTI csapatától.

Kb ekkor esett ki az mti csapata is. Õket arról lehetett megismerni, hogy bevokálozták a komplett öszödi beszédet a futam után: "Ezt elk.rtuk. Nem kicsit. Nagyon.", "Ilyen böszmeséget még ebben az országban...". Késõbbi díjátadókor a gyõztes csapat énekelte a "Táncolj Feri, táncolj Feri!" rigmusukat, gondolom Feri lehetett a csapatkapitányuk, aki átvette a trófeát. Asszem nem árultam el nagy titkot, hogy nem mi nyertünk :).

Végül jöttünk mi. Elõdöntõ. Na most mutassuk meg gyerekek. Többieknek mondtuk, hogy csak nyugi, nem kell sietni. Felálltunk a starthelyre. Kicsit játszani kellett ismét, hogy mikor állitsuk meg a hajót, visszaevezni, de a csapatkapitány Nagy Pista okosan trükközött, hogy ne teljesen álló csónakkal kelljen indulnunk. "Inditás következik... Rajt!" Gyors és hangos számolással 10 apró, határozott húzás a hajó meginditására. Majd jöhet ami bennünk van. Itt nem arra értem, mint a zalaszentgróti maraton esetében :). Húztam ahogy bírtam. Már megint leginkább a hasizmom fájt tõle. Amúgy ilyenkor nem is olyan egyszerû rajta maradni azon a kis padon. Valaki panaszkodott is nálunk, hogy vmelyik futamon leesett :). A táv vége felé ismét hallom, ahogy a lányok mondják, hogy jók vagyunk! Én nem figyeltem a többieket, csak az ütemet, és a célt. Végén hatalmas üvöltés! Megnyertük a futamot! Már nem is tudom kik ellen mentünk, de az világosan rémlik, hogy a Posta csapatát búcsúztattuk. Itt is ment az ugratás, amikor elmentünk mellettük. "Ezért késnek a leveleink is.","Miért nem elsõbbségivel jöttettek?","Nem õszinte a mosolyuk...". Hát a miénk õszinte volt. :) A partról vodások is gratuláltak. "Bár nem ezt beszéltük meg, de jók vagytok!". Elérhetõ közelségbe került a dobogó, és a kulcstartó, ami a dobogós helyért járt.

Kiérve a partra a kislétszámú szurkolócsapatunk gratulált. Találkoztasm Ivánnal is, aki nagyon diplomatikusan és úriember módjára: "Gratulálok a jobbnak." Sportember... Fairplay díjat neki! A döntõre végülis 4 csapat várakozott (és mégtöbb vágyakozott): Szanyó, Vodafone, Autópálya, és mi. Reálisan belegondolva Szanyó nem verhetõ. Hogy miért is? Kedves cég hajójában kb 12 profi üllt, kidolgozott kétajtós szekrények, és volt aki annyira kedves volt, hogy elhozta a kis karbon szivlapátját. Szerencsére ezt sikerült elvetetni tõlük. Dehát még így sem volt fair a küzdelem. Az elõdöntõben talán 6 mpcel verték a 2. helyezettet. Gondolom minden kajakos, kenus a Szanyónál dolgozzik. Hát persze... Tehát a gyõztes megvan. Második hely? Sanszos, hogy Vodafone. Nagyon jó kis csapattal álltak fel, és mellette jó fejek is voltak. Reálisan nézve a 3. helyre lehet talán esélyünk, bár az Autópálya is nagyon kemény ellenfél.

Az 1es pályát kaptuk meg, ami azért is hátrány most, mivel volt egy kis hátszél, ami ott annyira nem érvényesült. Mindegy, nem ezen fog múlni talán. Rajt a szokásos procedúrával indult. "Rajt!" 10 pici húzás. Jajj! Csatognak a lapátok. Összeakadtunk. Nagy húzások. Megint összeakadtunk. Totál szétesett a csapat. A vállunkra rakott bizonyitási kényszer súlyától majdnem elsüllyedt a hajónk. Húztam ahogy bírtam, a hajó is ment mint a meszes, aztán egy pillanatra körülnéztem. A Szanyó brigádja már 1 hajóval vezet. Voda is egy féllel elment. Ez csúfos vereség lesz...

Kicsit el is ment a kedvünk. Legalábbis az enyém biztos. Azért húztam becsülettel és beértünk. Hányadikak lettünk? Azt mondják 3. Autópályát megelõztük. Megelõztük? Necces a dolog. Hajszálak döntenek. Mikor láttuk, hogy õk örülnek legjobban a 4 csapat közül, már nem voltunk biztosak. Ugráltak be a vízbe a hajóból. A partról a szurkolók kiabálták az ismerõs rigmust: "Ne fürdjé le!..." :)

Gratula kollega!Végül beparkoláskor Attila megkérdezte az egyik sztrádás szurkolót (mellesleg tök jó szinû satyijuk volt, egyet elfogadtam volna), hogy hányadikak lettek? Mondta, hogy "Utolsók b.meg". Gyors mentegetõzés, hogy nem bunkóságból kérdeztük, tényleg nem tudjuk. Arról nincsenek hírek, hogy Attilát azóta mennyire büntették a sztrádán, de tuti bent van a TOP10 elkapni és hülyére büntetni között. Szóval megvan a kitûzött cél! 3.ak lettünk! Dobogó! Zsiráfság!

Voda halad...Tavaly a Voda mögött 2. volt a csapat, most ha az aljas csalóbandát leszámítjuk (Szanyónak hívták magukat), akkor megismétlõdött a tavalyi eredmény. De ha belevesszük õket (már miért is tennénk?) akkor is 3. hely. 15 csapatból nem rossz! Megkaptuk a 3. helyért járó kupát, és kulcstartókat, amire pályáztunk az eleje óta, mert volt akinek már csak ez hiányzott a kollekcióból. Szinte hallom a reklámszlogent: "Sárkányhajós kulcsatartók. Gyûjstd össze mindet!" Elsõ igazi evezésemhez ez a helyzés meg egyenesen remek! Szóval gratulációkat nyugodtan fogadunk :).

Kupaátadás után ki egybõl hazaindult, ki még kihasználta az alkalmat egy jó kis fürdõzésre. Mi kicsit vártunk, amig az Autópályások elmennek, és a többi csapatot butára büntetik :). Így ért véget egy szép nap. A hangulat remek volt, a hangosban mint egy igazi versenyen folyamtosan kommentálták az eseményeket. Hoppá, mit alacsonyítom le, ez igazi verseny volt! Mint azóta megtudtam még VBt is rendeznek belõle.

Képek jövõ héten a galériában. Itt perpillanat szakad az esõ, nemtom ilyenkor mit tesz a normális ember, én speciel bringára pattanok, és elvágtatok egy gyrosért. Csak 20km :) Jó étvágyat!

Hozzászólások az íráshoz

Kiemelt támogatónk

Kiemelt esemény

Jelenleg nincs feltöltött plakát a soron következő eseményhez!

Eseménynaptár

2019. február   
HKSzCsPSzV




1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28


Összes esemény

Új galéria


XIV. Háromországos Pannon Maraton
2017. július 23.
106 fotó van albumban

Összes album

Partnereink